Donja Petrička

Donja Petrička
Közigazgatás
Ország	Horvátország
Megye	Belovár-Bilogora
Község	Ivanska
Jogállás	falu
Irányítószám	43232
Körzethívószám	(+385) 44
Népesség
Teljes népesség	120 fő (2021. aug. 31.)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	125 m
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 45° 43′ 52″, k. h. 16° 47′ 52″45.731, 16.797945.731000°N 16.797900°EKoordináták: é. sz. 45° 43′ 52″, k. h. 16° 47′ 52″45.731, 16.797945.731000°N 16.797900°E
Sablon • Wikidata • Segítség

Donja Petrička falu Horvátországban Belovár-Bilogora megyében. Közigazgatásilag Ivanskához tartozik.

Belovártól légvonalban 19, közúton 23 km-re délre, községközpontjától 7 km-re délre, a Monoszlói-hegység keleti lejtőin, Babinac és Samarica között, a Sredska-patak bal partján fekszik.

Petrička helyén már a középkorban jelentős település volt, melynek plébániáját 1334-ben „ecclesia beati Petri apostoli de Dubnicha” alakban említik.^[2] A középkori templom a mai Gornja Petrička központjában a mai Szent Péter Pál plébániatemplom helyén állt. Rajta kívül még két kápolnát is említenek, melyek Szent Eranciscus és Szent Katalin tiszteletére voltak szentelve. A középkori falut a török pusztította el a 16. század közepén. Ezt követően a térség mintegy száz évig lakatlan maradt.

A mai falu a török kiűzése után a 17. század közepén keletkezett, amikor katolikus horvát lakossággal telepítették be. Nevét templomának védőszentjéről kapta. 1774-ben az első katonai felmérés térképén „Dorf Petrichka” néven szerepel. A Horvát határőrvidék részeként a Kőrösi ezredhez tartozott. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Petrichka” a neve.^[3] Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Petrichka” néven 84 házzal, 481 katolikus lakossal találjuk.^[4] A település 1809 és 1813 között francia uralom alatt állt.

A katonai közigazgatás megszüntetése után Magyar Királyságon belül Horvátország része, Belovár-Kőrös vármegye Belovári járásának része lett. A településnek 1890-ben 333, 1910-ben 428 lakosa volt. Lakói mezőgazdaságból, állattartásból éltek. 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később Jugoszlávia része lett. 1941 és 1945 között a németbarát Független Horvát Államhoz, majd a háború után a szocialista Jugoszláviához tartozott. A háború után a fiatalok elvándorlása miatt lakossága folyamatosan csökkent. 1991-től a független Horvátország része. 1991-ben csaknem teljes lakossága horvát nemzetiségű volt. A délszláv háború idején mindvégig horvát kézen maradt. 1993 óta az önálló Ivanska község része, azelőtt Csázma községhez tartozott. 2011-ben a településnek 156 lakosa volt.

(1857 és 1880 között lakosságát Gornja Petričkához számították.)

Illés próféta tiszteletére szentelt római katolikus kápolnája a samaricai plébánia filiája. A kápolnát 1898-ban építették, hosszúsága 4, szélessége 3 méter. Oltára falazott, felette Illés próféta nagyméretű képe látható. A kápolna 50 kg súlyú harangját 1898-ban öntötték.

A falu önkéntes tűzoltóegyletét 1951-ben alapították, tűzoltószerházuk a falu központjában áll.

Itt található az NK Moslavina labdarúgóklub sportpályája.

• Ivanska község hivatalos oldala (horvátul)
• Az első katonai felmérés térképe (1763-1787)

• A megye turisztikai irodájának honlapja (horvátul) (angolul) (németül)