Gornja Rašenica

Gornja Rašenica
Közigazgatás
Ország	Horvátország
Megye	Belovár-Bilogora
Község	Grobosinc
Jogállás	falu
Irányítószám	43290
Körzethívószám	(+385) 43
Népesség
Teljes népesség	65 fő (2021. aug. 31.)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	140 m
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 45° 41′ 04″, k. h. 17° 12′ 38″45.6844, 17.210545.684400°N 17.210500°EKoordináták: é. sz. 45° 41′ 04″, k. h. 17° 12′ 38″45.6844, 17.210545.684400°N 17.210500°E
Sablon • Wikidata • Segítség

Gornja Rašenica falu Horvátországban Belovár-Bilogora megyében. Közigazgatásilag Grobosinchoz tartozik.

Belovártól légvonalban 37, közúton 45 km-re délkeletre, Verőcétől légvonalban 20, közúton 23 km-re délnyugatra, községközpontjától légvonalban 4, közúton 7 km-re délkeletre Nyugat-Szlavóniában, az Ilova jobb oldali mellékvize, a Rašenica-patak partján fekszik.

A török kiűzése után a község területe majdnem teljesen lakatlan volt és rengeteg szántóföld maradt műveletlenül. Ezért a bécsi udvar elhatározta, hogy a földeket a betelepítendő határőrcsaládok között osztja fel. Az első betelepülő családok 1698-ban érkeztek Lika, Bosznia, a horvát Tengermellék és Imotski területéről. Újjászervezték a közigazgatást is. Létrehozták a katonai határőrvidéket, mely nem tartozott a horvát bánok fennhatósága alá, hanem osztrák és magyar generálisok irányításával közvetlenül a bécsi udvar alá tartozott.

A települést 1774-ben az első katonai felmérés térképén „Dorf Gornia Hraszchenicza” néven találjuk. A katonai közigazgatás idején a szentgyörgyvári ezredhez tartozott. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Rassenicza (Gornya)” néven szerepel.^[2] Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében a két Rašenicát együtt, „Raszenicza” néven 60 házzal, 25 katolikus és 311 ortodox vallású lakossal találjuk.^[3]

A katonai közigazgatás megszüntetése (1871) után Magyar Királyságon belül Horvát–Szlavónország részeként, Belovár-Kőrös vármegye Grubisno Poljei járásának része volt. 1857-ben 387, 1910-ben 677 lakosa volt. A 19. század végén és a 20. század elején az olcsó földterületek miatt és a jobb megélhetés reményében nagyszámú cseh lakosság telepedett le itt. 1910-ben a népszámlálás adatai szerint lakosságának 54%-a szerb, 25%-a cseh, 21%-a horvát anyanyelvű volt. Az első világháború után 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. 1941 és 1945 között a németbarát Független Horvát Államhoz, háború után a település a szocialista Jugoszláviához tartozott. 1991-től a független Horvátország része. 1991-ben lakosságának 41%-a horvát, 36%-a szerb, 15%-a cseh nemzetiségű volt. 2011-ben 89 lakosa volt.

(1857 és 1880 között lakosságát Donja Rašenicához számították.)

• A község hivatalos honlapja (horvátul)
• Az első katonai felmérés térképe (1763-1787)

• A megye turisztikai irodájának honlapja (horvátul) (angolul) (németül)