Hrastovac (Gerzence)

Ez a szócikk a Gerzence községben fekvő Hrastovac településről szól. Hasonló címmel lásd még: Hrastovac (egyértelműsítő lap).

Hrastovac
Hrastovac bejárata
Közigazgatás
Ország	Horvátország
Megye	Belovár-Bilogora
Község	Gerzence
Jogállás	falu
Irányítószám	43280
Körzethívószám	(+385) 44
Népesség
Teljes népesség	370 fő (2021. aug. 31.)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	115 m
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 45° 33′ 05″, k. h. 16° 59′ 20″45.55138889, 16.9888888945.551389°N 16.988889°EKoordináták: é. sz. 45° 33′ 05″, k. h. 16° 59′ 20″45.55138889, 16.9888888945.551389°N 16.988889°E
A Wikimédia Commons tartalmaz Hrastovac témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Hrastovac (németül: Eichendorf) falu Horvátországban Belovár-Bilogora megyében. Közigazgatásilag Gerzencéhez tartozik.

Belovártól légvonalban 40, közúton 50 km-re délkeletre, községközpontjától 5 km-re délkeletre, a gerzencei tórendszer keleti oldalán, a 26-os számú főút mentén, Gerzence és Uljanik között fekszik.

A település a 19. század elején erdőirtással keletkezett. Helyén korábban évszázadokig tölgyerdő volt. Nevét is erről (hrast = tölgy) kapta. A második katonai felmérés térképén bukkan fel először „Rastovac” néven. A térképen jól láthatók a szabályosan kiosztott telkek és a katonás rendben sorakozó házak. A település a Horvát határőrvidék részeként a Kőrösi ezredhez tartozott. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Hrasztovecz” néven szerepel.^[2] Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében ugyancsak „Hrasztovecz” néven 17 házzal, 92 katolikus vallású lakossal találjuk.^[3]

1865-ben a terület birtokosa Tikery báró Baranya, Somogy és Tolna megyékből dunai svábokat telepített ide. A katonai közigazgatás megszüntetése után Magyar Királyságon belül Horvátország, azon belül Pozsega vármegye Daruvári járásának része lett. A településnek 1857-ben 241, 1910-ben 739 lakosa volt. Az 1910-es népszámlálás szerint lakosságának 97%-a német, 2%-a magyar, 1%-a cseh anyanyelvű volt. 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később Jugoszlávia része lett. Evangélikus templomát 1929-ben építették. A falu 1941 és 1945 között a németbarát Független Horvát Államhoz, majd a háború után a szocialista Jugoszláviához tartozott. A sváb lakosságot a második világháború idején a partizánok elűzték, utódaik a világ minden táján szóródtak szét. Helyükre horvátok települtek. Az evangélikus templomot a háború után birkaistállóként használták, később az épületet motellé építették át. A háború után a fiatalok elvándorlása miatt lakossága folyamatosan csökkent. 1991-től a független Horvátország része. 1991-ben lakosságának 86%-a horvát nemzetiségű volt. 2011-ben a településnek 479 lakosa volt.

A település egyetlen szakrális épülete a temetőkápolna.

A településen két kisebb üzlet, tejüzem és a „Nada” textilüzem működik.

Négyosztályos iskola működik a faluban.

A településnek labdarúgópályája, röplabdapályája, kispályás labdarúgópályája van.

• Hrastovac weboldala (angolul)
• Garešnica község hivatalos oldala^{[halott link]} (horvátul)
• Észak-Monoszló turisztikai irodájának oldala (horvátul)
• Garešnica város rendezési terve
• A második katonai felmérés térképe (1806-1869)

• A megye turisztikai irodájának honlapja (horvátul) (angolul) (németül)